Szerző: temetkezesmor

. Több oka is lehet annak, ha valaki nem tud  személyesen részt venni a szertartáson, de fontos számára, hogy elbúcsúzhasson barátjától, rokonától.

Ez lehet a távolság, egészségügyi probléma, vagy csak maga az időpont. Ilyenkor segít a technika. Szolgáltatásunkkal megoldható, hogy ha nem is tud ott lenni személyesen, de egy kicsit közelebb tudja magát ezzel a lehetőséggel és ne csak fotón, vagy egy később megnézhető felvett videóanyagon láthassa hozzátartozója Utolsó Útját.

A 21. század technikája és az internet lehetőséget biztosít ennek áthidalására. A szertartás megtekintését igénylők számára egy zárt csoport létrehozásában – meghívással – lehetőség nyílik az eseményt végig kísérni. Kérjük, ha többet szeretne megtudni a szolgáltatásról, keressen meg a +36 20 456 8680-as telefonszámon, vagy írjon a kegyelettel@gmail.com címre, vagy érdeklődjön A Móri Családi Irodánál.

„Életünk e világon véges, végére már csak a számvetés marad. Aki dönt, felettünk áll, s kezében vagyunk mindannyian „

A hamvak temetőn, temetkezési emlékhelyen kívüli elhelyezése esetén az eltemetésre kötelezett személy teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozata alapján kell kiadni.

Hamvakkal teli urnák ezreit viszik haza minden évben a temetőkből. A hamvakat tartalmazó urnákat 1983 óta lehet hazavinni, de a 2000-es évek elejéig csak elvétve éltek ezzel a lehetőséggel. A hazavitt urnák száma 2003-2004 után emelkedett meg drasztikusan.

Az urnák hazavitele két problémát vetett fel. Az első, hogy ha valaki magával vitte a hamvakat, onnan követhetetlenné vált azok sorsa. A másik, hogy az urna elvitele sok esetben korlátozta az elhunyt előtti kegyelet lerovásának lehetőségét.

Ezen problémák kiküszöbölésére a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 21. §-a a következő szabályokat írja elő:
A hamvakat tartalmazó urnát az eltemetésre köteles személynek az elhunyt végrendelete, ennek hiányában
a) a temető vagy temetkezési emlékhely befogadó nyilatkozata, vagy
b) a hamvak temetőn, temetkezési emlékhelyen kívüli elhelyezése esetén az eltemetésre kötelezett személy teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozatának meglétéről az elhunyt utolsó lakóhelye szerinti, az eltemetésre kötelezett személyek nyilatkozatairól szóló nyilvántartás vezetésére az önkormányzat által kijelölt köztemető igazolása
alapján kell kiadni.
Az eltemetésre köteles személy nyilatkozata tartalmazza az eltemetésre köteles személy nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, nyilatkozattételkori bejelentett lakcímét és a hamvak elhelyezése tervezett helyének címét. A hamvakat tartalmazó urna temetőn, temetkezési emlékhelyen kívüli elhelyezése esetén az eltemetésre köteles személy nyilatkozatában vállalja, hogy az urnát kegyeleti igényeknek megfelelő körülmények között tárolja és az elhunyt közeli hozzátartozói részére a kegyeleti jog gyakorlásának lehetőségét biztosítja, valamint az elhunyt közeli hozzátartozóit az urna elhelyezésére szolgáló hely címének változásáról tájékoztatja.
Ha az elhunyt végrendelete a hamvak sorsáról nem rendelkezett vagy nincs végrendelet, a hamvak szétszórása esetén az eltemetésre köteles személy nyilatkozatának tartalmaznia kell azon kijelentést, hogy az elhunyt közeli hozzátartozói egyetértenek a hamvak szétszórásának helye, ideje és módja tekintetében.

A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X. 1.) kormányrendelet 33. § (3) bekezdése szerint a kiadott urna bármely olyan ingatlanon vagy temetkezési emlékhelyen elhelyezhető vagy eltemethető, ahol a tulajdonos (kezelő), továbbá az ingatlan jogszerű használója ehhez hozzájárult és a kegyeleti igények biztosíthatók. Ezek a rendelkezések a korábban temetőben elhelyezett urnára is alkalmazhatóak.

Dr. Dániel Csaba közjegyző

Életének 95. évében hosszú betegség után elhunyt Gerszi Teréz, a Szépművészeti Múzeum Széchenyi-díjas művészettörténésze, a múzeum Grafikai Gyűjteményének egykori vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Belga Királyi Akadémia tagja, a holland Királyi Lovagrendjel birtokosa.

    Gerszi Teréz 1946 és 1951 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem filozófia-esztétika-művészettörténet szakán tanult. Ezt követően, 1951-ben került a Szépművészeti Múzeumba, ahol 1979-től nyugdíjazásig vezette a múzeum grafikai osztályát. Kutatási területei közé tartozott többek között a 16-17. századi németalföldi és a 16. századi német rajzművészet, valamint Pieter Bruegel hatása a 16-17. századi németalföldi tájképművészetekben.

    Nagy formátumú személyiségének, kiváló munkásságának eredményei között kiállításkatalógusok, tanulmányok, monográfiák, szakkatalógusok és ismeretterjesztő könyvek is szerepelnek - olvasható a múzeum hétfői közleményében.
    Mint írják, a február 23-án elhunyt neves szakembert a Szépművészeti Múzeum saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.